A porcokról

A kisebb nagyobb súlyfelesleg, az egészségtelen táplálkozás, valamint a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárulhat a porcaink egészségének romlásához. Ebből a tényből, valamint a Magyarországon született statisztikákból kiindulva nem is csodálkozunk azon, hogy a különféle porcépítő szerek hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Azonban a megfelelő porcerősítő készítmény kiválasztása előtt ismerjük meg magának a porcnak a felépítését. 

A porc szövettana

A porcokszövetek közül alapvetően három csoportot különböztetünk meg a szerkezetük, valamint a szervezeten belül betöltött szerepük szerint: 

Üvegporc (Hyalinporc)

Ez a porctípus jobbára főként ízületi porcfelszínek képzésében vesz részt vagy a légcső és a hörgők porcaiként van jelen.

Elasticus porc

Elsősorban a fülkagylóban, az orr egyes részeiben vagy a gégefedőben fordul elő ez a porctípus. Ezek elsősorban nagyobb fokú deformálódásnak kitett testrészek.

Kollagénrostos porc

Nagyobb mérvű, nem tisztán összenyomási terhelésnek kitett testtájakon fordul elő pl. a csigolyák közötti porckorongok külső rostos gyűrűjét, illetve a meniscusokat alkotja.

A porchiány és a porcpótlás elsősorban az ízületi felszínek sérülését érinti. Az ízületi porc az ízületet alkotó, ízesülő csontvégek felszíneit borítja. Rendkívül fontos szerepet játszik az ízületek normál működésében. Az ízületi porcfelszín biztosítja a csontvégek egymáshoz képest történő súrlódásmentes elmozdulását, valamint képes szétoszlatni az ízületre ható mechanikai erőket. Az üvegporc sejtekből és sejt közötti állományból épül fel. A sejtközötti állományt speciális rostok (II-es típusú kollagénrostok) és rostközötti vízkötő fehérjéket tartalmazó rostközötti állomány alkotja.

A porc biokémiája

Az emberi porcban mindösszesen 1-2 %-ban találunk porcsejteket, az össztérfogat nagy részét ugyanis a sejt-közötti állomány teszi ki, mely kollagénből és proteoglikánból épül fel. A porcban a kollagének közül jórészt a II-es típusúból találunk, de a kevésbé domináns IX, X és XI-es típusú kollagén is jelen van, valamint a IV-es és a VI-os is. A II-es típusú kollagén olyannyira ízületi porc specifikus, hogy az emberi testben még egyetlen helyen találjuk meg, a porckorong belső kocsonyás állományát alkotó porcos szövetben. A kollagén egyébként a porcok legfontosabb alkotóeleme, hiszen 67%-át alkotja ezeknek a részeknek, zselés anyagával hálószerűen szövi át a szövetközi tért. A kollagén biztosítja a porcok rugalmasságát. Egyébként maga a kollagén egy magas aminosav tartalmú anyag, ami megköti a vizet így biztosítva a porcok vízháztartását. Tehát elmondhatjuk, hogy nagy szerepet játszik a porcok egészségének megőrzésében, aktivitásában, folyamatos megújulásában, és életben maradásában. 

A proteoglikánok képezik a második legnagyobb részét a porcoknak. Ez egy fehérjecsalád, melynek jellemzője, hogy a központi fehérjemaghoz speciális cukor oldalláncok kapcsolódnak. A molekula térben kefe alakú struktúrát vesz. A porcerősítők sokszor olyan anyagokat tartalmaznak, melyből a szervezet proteoglikánokat állít elő (pl. chondroitin szulfátot és glükozamint).

A chondroitin szulfát egy szulfatát, de szájon át szedve ennek csak kifejezetten kis százaléka kerül be a keringésbe emésztés nélkül, így hasznosulása vitatható. Számos új tanulmány megkérdőjelezi a chondroitin szulfát, mint alkotóelem fontosságát a porcvédőkben. Sok gyógyszer azonban ha kismértékben is, de tartalmazza, hiszen még nem bizonyított a teljes megemésztődése. A glükózamin egy aminocukor, mely fontos alapanyaga számos fehérje és zsír illetve a glükózaminogliákanok szintézisének. Glükózamin szulfát formában kapható leggyakrabban mint táplálékkiegészítő, vagy mint gyógyszerkészítmény. A klinikai használatban a porckopásos panaszok enyhítésében szerepel, de komoly tanulmány bizonyította a porckopás lassító hatását is.